Tisztelt Egybegyűltek, Hölgyeim és Uraim!
Ma egy olyan személy szobrának avatására gyűltünk össze, akiről ezidáig a lendvaiak a néhány beavatott szakmabeli kivételével talán nemigen hallottak. Bellosics Bálint pedagógusról és néprajzkutatóról van szó, aki nem Lendván született, sírja sem itt található, munkásságának javát nem itt fejtette ki, neve jóformán errefele ismeretlen – mint volt az Kultsár Györgyé, a 16. századi prédikátoré, akinek három könyvét is a nyomdászat őskorában Alsólendván nyomtatták ki, vagy Zala Györgyé, a 19. századi híres szobrászművészé, hogy csak néhány jelentősebb személyt említsünk. Az utókor gondoskodott arról, hogy érdemeik ne felejtődjenek el, és személyük megkapja a méltó helyet itthon is. Tavaly Szúnyogh Sándor költőnek avattunk szobrot, talán már idén Vlaj Lajos költőnek a szobra is ismét köztéri szobor lesz, de a sor hosszú: Galič István grafikusművész, Gábor Zoltán festőművész és még sok, arra érdemes lendvai emléke, portréja érdemelne hasonló gránitállványt.
Bellosics azonban mégiscsak lendvai is. A mai napon 1867-ben született a szomszédos Rédicsen, szülei a közeli nyakasházi birtokon gazdálkodtak, ám amikor Bellosics Bálint alig öt-hat éves volt, Lendvára, az akkori Alsólendvára költöztek. Házuk a mai Vasút utcában, a vasútállomással szemben állt, részben lebontották, részben átépítették, de ma is megtalálhatók a nyomai. Apja, Bellosics János, jómódú gazdálkodó volt, az akkori polgári Alsólendva jeles személyisége. Anyja, Péntek azaz Petek Karolina Felsőlendván, a mai Gradon született, apja Csendlakon, azaz a mai Tišinán élt. Gyökerei tehát két nemzetből eredtek, ami munkásságára is kihatott. Bellosics volt Hetés egyik első néprajzi kutatója, ezen kívül az elsők között publikált magyar, ill. német nyelven az akkori magyarországi szlovének néprajzáról. Népköltészetüket, néphitüket, népszokásaikat, viseletüket, építészetüket és több más néprajzi jellegzetességüket kutatta és tette közzé részben a helyi, alsólendvai, muraszombati, csáktornyai lapokban, ill. országos szaklapokban. Tehette ezt azért, mert beszélte a nyelvüket.
Budapesti tanulmányai befejezése után szeretett volna Csáktornyán elhelyezkedni tanárként, azonban ideiglenesen Baján jelöltek ki számára tanársegédi munkahelyet. Ez végül tartósnak bizonyult, hiszen hamarosan családot alapít, tanárrá nevezik ki, majd a Bajai Tanítóképző Főiskola igazgatójává. Pedagógusként is jelentős munkásságot fejt ki, ő alapítja meg az első magyar népfőiskolákat. Szakmája mellett mindvégig néprajzzal is foglalkozik, kutatja Baja környékének néprajzát, az ottani délszláv és német kisebbségeket. Ám egy téli vidéki utazáson megfázik, és a tüdőgyulladás sajnos végzetes lesz számára. 1916. január 15-én, 49 évesen távozik az élők sorából. Népes családja: felesége és hét gyermeke marad árván. Bellosics félbeszakadt munkásságát és érdemeit túlharsogta az első világháború csatazaja, majd a második világháború és az azt követő vasfüggönyös időszak. Az utókornak azonban kötelessége az arra méltó személyek tiszteletét feleleveníteni, és megadni mindenkinek a neki kijáró méltó emléket és emlékhelyet. Bellosics Bálintnak vannak emléktáblái Baján, Zalaegerszegen, Rédicsen immár három is, hiszen idén tavasszal szülőházán és a templomon is, melyben megkeresztelték, emléktáblát lepleztünk le. Alsólendvai élete meghatározó, egyben nekünk, a Lendva-vidékieknek legfontosabb időszakának ezzel a szoborral állítunk emléket. Rajongásig imádott szülőföldje, ifjú éveinek városa ezzel visszafogadta. Bellosics Bálint ezzel visszatért – hazatért. Immár ő is.
A szobor alapzatán csupán alapvető adatok találhatók Bellosicsról. Ám látható rajta egy ún. QR kód is, aminek segítségével okostelefonnal vagy más elektronikus eszközzel megnyithatjuk a róla készült honlapot, ahol bővebb információ található. Ezen kívül maga a szobor egy ún. Layar keresőprogramba is be lesz táplálva, és aki ezzel a keresővel lefényképezi a szobrot, szintén eljut az előbb említett adatokhoz. A fiatalabb korosztály pontosan tudja, miről van szó, ám én is még csak nemrég ismerkedtem meg a számítástechnika eme csodáival.
A mai napon személyének és munkásságának tudományos konferenciát is szenteltünk, valamint a szoboravatás után a Színház- és Hangversenyterem előcsarnokában alkalmi kiállítást nyitunk meg róla. Ezen programok alkalmából egy Bellosics Bálint életét és munkásságát magyar és szlovén nyelven bemutató kiadványt is megjelentettünk. A szabadtéri rendezvény után műsorunkat odabenn folytatjuk. Tartsanak velünk!
dr. Halász Albert
Bellosics Bálint szobrának avatása
Lendva, 2013, október 10-én